1.0Gasztrohévhttps://gasztrohev.cafeblog.hu16tavaszhttps://gasztrohev.cafeblog.hu/author/16tavasz-2-2/<P> </P> <P style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN style="mso-ansi-language: HU" lang=HU>Bevásárlásból pottyantunk haza aznap este, s már a hazafele úton kiderült, mindketten egy jó kis hagymás-sonkás rántottával koronáznánk meg az estét. Bár fáradt voltam, nagy lendülettel álltam neki, hogy összedobjam az egyszerű és gyors vacsorát, kettőnknek hat tojásból, kellemesen krémesre sütve. <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p></SPAN></P> <P style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN style="mso-ansi-language: HU" lang=HU>Aztán ahogy felütöttem a tojásokat, hirtelen megszállt az ihlet. Miért is ne bolondíthatnám meg egy kicsit, s tehetném különlegessé az ételt?! Só hozzáadása után egy kis tejet löttyintettem a tojásokhoz (állítom a tejszín még krémesebbé varázsolta volna), fogtam a mozzarella és az ementáli sajtot, s mindkettőből reszeltem bele egy jókora adagot. A hagymát egy kis olajon üvegesre pároltam, rádobtam a négyzet alakú darabokra szeletelt gépsonkát, majd fölé öntöttem a tojásokat. Megborsoztam, megvártam, míg kellemes állagúra nem sül - ami a mi esetünkben még szinte lágy, de már nem nyers tojásokat jelent -, és már tálaltam is a kiadós, aznap esti igényeinket tökéletesen kielégítő vacsorát. Az első pár falat után egyértelmű volt: megérte kísérletezni. </SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Wingdings; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: 'Times New Roman'; mso-hansi-font-family: 'Times New Roman'; mso-char-type: symbol; mso-symbol-font-family: Wingdings" lang=HU><SPAN style="mso-char-type: symbol; mso-symbol-font-family: Wingdings">J</SPAN></SPAN><SPAN style="mso-ansi-language: HU" lang=HU><o:p></o:p></SPAN></P> <P><IMG class=blogkep src="https://gasztrohev.cafeblog.hu/files/rOentotta1.jpg"></P>rich